Főoldal · Játékkritikák · Metaphor: ReFantazio kritika
KritikaMetaphor: ReFantazio kritika
Választási fantázia, ami komolyan veszi a naptárt. Az Atlus a naptárnapot politikai tétre cseréli.
A Metaphor: ReFantazio úgy kezdődik, mint egy mesekönyv egy másik mesekönyvben: egy fiú egy fantáziavilágba lép, ahol a király meghalt, a trónért pedig nem csak karddal, hanem a nép bizalmával kell harcolni. Az Atlus és a Studio Zero a Persona naptárját hozza magával, de a tét más. Itt egy elszalasztott délután nem egy szociális kötelék mínusz egy pontja. Egy tartomány, amely nem hallgat meg, a választás napján más nevet kiált.
Az utazás egy futó járművön, gauntlet-runneren történik, és a táj közben politikai térkép. A törzsek — azaz a fantasy rasszok — közötti gyanakvást a játék nem egy toleranciakvízben oldja fel. Vannak városok, ahol a hőseid hangja eleve gyanús, és a kampánybeszéd vagy enyhít ezen, vagy ront. A harc archetípusokra épül, amelyek a klasszikus foglalkozások rokonai, de menet közben cserélhetők. Egy előőrsön a lovag hasznos, a következő vitában a tolvaj információja többet ér. Az építés a naptárhoz van kötve: nincs idő mindenkit maximálisra fejleszteni, és ez a hiány a téma része.
Amikor a dungeon csak út
A kazamaták a Persona iskolai folyosóinak unokatestvérei. Van bennük ötlet — egy színház, egy elfogult bíróság, egy madárváros —, a folyosók tempója mégis ismétel a huszadik óra után. A főnökök hozzák a látványos fázisokat, a köztes őrök viszont gyakran csak adó. A kötelékek egy része éles (egy katona, aki a saját törzsét félti a te beszédedtől), más része ismerős estimese. A zene Shoji Meguro keze alatt a menetet és a vásári vitát is elbíja, és a választási jelenetek alatt szándékosan kevesebb a dísz.
PC-n játszottuk végig a királyválasztás ívét. A 9.0 a politikai fantázia komolyságáé, nem a kazamaták folyosójáé. Kevés nagy RPG meri azt mondani, hogy a barátságos délutánnak ára van a téren, és még kevesebb tartja ezt végig anélkül, hogy a vége egyetlen helyes szlogen lenne.
Galéria
A jelenetek a cikkhez készültek. A játékmenet leírása a szövegben van.
mérce
Pozitívumok
- A naptár és a választás ugyanazt a szorongást méri
- Az archetípusok cseréje bátor építés
- A világ rassz- és osztályvonalai nem díszletek
- A zene a menetelést és a vitát is bírja
Negatívumok
- A dungeon-tempó a középjátékban ismétel
- Néhány kötelék-esemény sablonosabb, mint a fő vita