Főoldal · Játékkritikák · Prince of Persia: The Lost Crown kritika
KritikaPrince of Persia: The Lost Crown kritika
A homokóra újra ketyeg, ezúttal metroidvania-tempóban. A Sargon nem emlékezni akar, hanem térképet rajzolni.
A Prince of Persia: The Lost Crown nem a homokos újraindítások nosztalgiája. Sargon, a halhatatlanok ifjú tagja, egy hegybe zárt citadellába indul, ahol az idő helyenként megszakad. Az Ubisoft Montpellier oldalnézetes metroidvaniát épít: falon futás, légi kombó, és egy térkép, amelyet saját képernyőfotókkal jelölhetsz meg. Ez az időemlék a műfaj egyik legtisztességesebb segédeszköze. Nem vesz el felfedezést, csak megőrzi azt a falat, amelyről tudod, hogy később vissza kell térned.
A harc a mozgás testvére. Sargon nem áll meg egy külön arénamódra; a párbaj ugyanazokat a légi ablakokat használja, mint a platformolás. Egy jó ellenfél a levegőbe kényszerít, egy rossz csak életerőt tart. A citadella emeletei — könyvtár, kikötő, szentély, óramű — más mozgást jutalmaznak. Ahol a Silksong hallgat, a Lost Crown beszél, de nem magyaráz túl. A küldetésjelölő létezik, a térkép lyukai viszont a tiéd maradnak.
Csapat a keretben
Sargon társai, a halhatatlanok, a történet első felében valódi hangot kapnak. Van köztük mentor, van rivális, és a citadella nem csak a herceg díszlete: egy birodalmi válság helyszíne, ahol a katonák és a papok mást akarnak az időtől. A középjáték csavarja sejthető, ha láttál már időről szóló mesét. A pálya ettől még nem sejthető. Egy késői szakasz, ahol a saját korábbi jelölésed egy másik idősíkban máshol van, a játék legjobb poénja, és mechanika is egyben.
PC-n és Nintendo Switchen néztük meg a citadella alsó óráját. Kézi módban a kép egyszerűsödik, a mozgás ritmusa megmarad. Az amulettek egy része csak százalék, és ezt a 8.7-ből levontuk. Ami marad, az egy magabiztos Prince of Persia, amely a herceg nevét egy katona térképére cseréli, és a cserét végig vállalja.
Galéria
A jelenetek a cikkhez készültek. A játékmenet leírása a szövegben van.
mérce
Pozitívumok
- A mozgás és a párbaj ugyanabból a ritmusból jön
- Az időemlékek tisztességes segédeszközök
- A Citadella emeletei valóban más szabályt kérnek
- Sargon csapata több, mint keret
Negatívumok
- A történet közepe kiszámíthatóbb, mint a pálya
- Néhány amulett csak számot ad